2024. március. 29. péntek, Auguszta napja van.
„Csak te gyógyíthatod meg…” – Anathema interjú
Dátum: 2012. október. 23. kedd, 20:11 Forrás: ZeneFórum Szerző: DéJvid
​Vannak olyan zenészek, akiknek elég két hangot megszólaltatniuk, és abban ott van minden. Danny Cavanagh ilyen muzsikus. Az Anathema gitárosa és fő dalszerzője szenvedélyes és emocionális ember, amiről nem csak az általa írt dalok mesélnek, hanem a nyilatkozatai is. Nekünk is adott egyet a liverpooli csapat A38-as koncertje előtt.



- A 2003-as A Natural Disaster után 7 évnek kellett eltelnie, hogy új albummal jelentkezzetek. A legutóbbi lemezetek, a Weather System viszont egész gyorsan, 2012-ben megjelent, és közben még egy válogatást is kiadtatok a régebbi dalaitok átirataiból. Pörget titeket a kreatív energia?

- Pontosan. A Natural Disaster megjelenése után olyan emberekre hallgattunk, akik rossz tanácsokat adtak. Ezért aztán nagyon hosszú ideig kiadót sem találtunk. Egy zenész számára annál borzasztóbb nincs is, mint hogy folyton várnia kell. Ezeknek az éveknek egyetlen előnyük volt: a 2010-es We Are Here Because We Are Here lemezre az eddigi legjobb dalainkat írtuk meg. Sosem voltunk egy mainstream banda, és nem is leszünk azok, de éreztük, hogy a mostani zenénkkel sokkal több emberhez juthatunk el. Rendeződött közben a háttér is, lett kiadónk, és az új albumot is nagyon szeretik mindenfelé.


- A Storm Before the Calm nótátokban olyan elektronikus megoldások vannak, amik akár a Nine Inch Nails-nek is becsületére válnának. Ez lehet a jövő útja a számotokra?

- Valahogy úgy. A zenénk négy alapra épül: a gitárokra, a zongorára, a klasszikus, nagyzenekari hangszerelésre és az elektronikára. Mindig is ez utóbbi szorult a leginkább háttérbe. De úgy hiszem, ebben is változás áll majd be. Korábban az igazán húzós dalaink tele voltak hangos gitárokkal, gondolj például a Panic-re vagy a Judgementre. Nincs is ezzel baj, szeretem, ha zúz a gitár, csak szerettünk volna olyan számot is, ami kellően lendületes, de mégsem a gitárok adják a súlyt benne. Most készül egy ilyen nótánk, Voodoo lesz a címe, és az elektronikára épül. Persze, azért nem esünk át a ló másik oldalára.


- A Paradise Lost is majdnem ebbe bukott bele az ezredforduló környékén…

- Tudod ők hol rontották el? Hogy egy adott lemezt egy adott stílusban írtak meg. Ott volt a Draconian Times, ami egy nagyon egységes metal album volt, mind a hangzást, mind a hangulatot illetően. Aztán kijöttek a Host albummal, ami ugyancsak egységes volt: egységesen elektronikus. Márpedig ezt nem viseli jól a rock/metal közönség. Mert nézd meg nálunk a Weather Systemet. Ha valakinek nem tetszik a Storm Before the Calm, majd hallgatja a The Beginning and the Endet, ami a régebbi hangzásainkat idézi. Figyelned kell az arányokra. Személy szerint nekem a hangulat az elsődleges, de tudom, hogy a közönség nem így gondolkodik. Engem például egy Beyoncé dal is meg tud fogni, pedig abban aztán nincsenek hangos gitárok. Egy szám nem csak ettől lehet intenzív.


- A Weather System nyitó szerzeménye, az Untouchable, Part 1 fantasztikusan indítja a lemezt…

- A visszajelzések alapján egyértelműen ez mindenki kedvence.


- Ez egy búcsúdal, ha nem tévedek.

- Igen, tényleg az. Talán nem örökre. Vége lett egy kapcsolatomnak, és meg kellett írnom ezt a dalt annak a lánynak. Amikor elkészült, úgy adtam oda a szövegét Vincentnek (Danny testvére, az Anathema énekes/gitárosa – a szerk.), hogy ne kérdezz semmit, ne kommentáld, ne változtass rajta, csak énekeld el. Egy sort azért átírt benne, aminek nem örültem, de ez van.


- És a címzett hölgy mit szólt a nótához?

- Fogalmam sincs, nem beszélünk egymással. De abban biztos vagyok, hogy lehet bárki a férje, szülhet bármennyi gyermeket, ilyet senki mástól nem kaphat. Egyébként már az előző lemez Dreaming Light című dala is róla és az elválásunkról szólt.


- Tehát azzal, hogy kiírtad magadból ezeket a témákat, leraktad a terhet?

- Nem, mert még mindig szeretem. (mosolyog) De ez van, nincs mit tenni. Néha nincs más választásod, mint továbblépni.

anathema6.jpg

- Van fent a neten egy chilei koncertvideótok, ahol a One Last Goodbye közben Vinny elsírja magát a színpadon. Jártál már közel ahhoz, hogy nálad is eltörjön a mécses a közönség szeme láttára?

- Nem igazán. Jó, nagyon ritkán előfordult. De ott teljesen más hangulatban vagyok, teljesen más energiák mozognak, inkább felspannolt vagyok. Viszont dalíráskor ez már többször megesett. Például konkrétan emlékszem, hogy az egyik készülő dalunkhoz kitaláltam egy zongoratémát, ami annyira megérintett, hogy nem bírtam visszatartani a könnyeimet…


- A lemez záró tétele, az Internal Landscapes különösen meghatóra sikerült, hiszen itt egy halálközeli élményből visszatért férfi mesél a tapasztalatairól. Hol bukkantál rá erre a monológra?

- Hol máshol, mint az Interneten. Még csak a zene volt meg, amikor megtaláltam ezt a felvételt. A többiek akkor épp nem voltak lent a stúdióban, és én napokig gondolkodtam azon, hogy felhasználjuk-e ezt a beszédet. Aztán megmutattam nekik, és ők azonnal megszerették. Az érdekesség a sztoriban az, hogy az egyik ismerősöm valahogy rábukkant azoknak a filmeseknek a nyomára, akik ezt a filmet készítették. Így pedig eljutottunk ahhoz az orvoshoz, aki az emlékeiről kérdezte a halálból visszajött férfit, akivel végül szintén kapcsolatba tudtunk kerülni. Már 70 felett jár, és fantasztikus személyiség. Nagyon örült annak, hogy felhasználtuk a mondatait. Egyébként a dal szövege is az ő monológjának hatására született meg.


- Milyen körülményeket ajánlanál a Weather System végighallgatásához?

- Hm, több verzió is lehet… de mondjuk kettesben, a partnereddel. Az ágyban fekve (nevet).


- És milyenek lennének a tökéletes időjárási körülmények az albumhoz?

- Ó, ez egy nagyon jó kérdés! Lássuk csak: előtted a tenger, a kép jobb oldalán egy völgy terül el, az idő igazán tavaszias, szeszélyes, benne a nemrég esett eső illatával, a víz felett pedig lassan megy le a nap.

anathema14.jpg

- Hihetetlenül pozitív gondolatok vonulnak végig az egész lemezen.

- Azért nem az egész lemezen. Ott van ugyanis a Lost Child című nóta…


-… oké, de a végén abban is lenyúl a segítő kéz a fuldoklóért…

- Igen, ez igaz. Mindig van választásod, mindig megvan az esélyed, hogy másként dönts.


- Ezért is éneklitek, hogy „csak te gyógyíthatod meg a saját életed”?

- Így van. Láttál már te is nyári napokon legyet a szobaablaknál, igaz? Ezerszer nekiütődik az üvegnek, pedig csak egy kicsit kellene arrébb mennie, hogy megtalálja a kijáratot. Így van ez nálunk, embereknél is. Lehet, hogy számtalanszor elbotlunk, csalódunk, kudarcok érnek, akadályokba ütközünk, de a végén rálelsz a megoldásra, ami egyébként egész közel volt hozzád. A 2005-ös év volt az, ami óriási változásokat hozott az életemben. Mentális változásokat. Hozzáteszem, hogy ehhez segítségre volt szükségem, de megérte. Azóta teljesen más színben tűnik fel minden.


- Erre a szemléletváltozásra, és az ezzel járó új szövegekre mindenki nyitott volt a csapaton belül?

- Nem, a korábbi billentyűsünk, Les nem. Ő rettentő racionális gondolkodású. Amivel önmagában még nem lenne gond, csakhogy azt hiszi, hogy ez az egyetlen igazság. Képtelenség lenne meggyőzni természetfeletti dolgokról, számára olyasmi nem létezik, amire nincs magyarázat. Pedig az élet tele van ilyen jelenségekkel. Emiatt is váltunk meg tőle. A többiek viszont teljes mértékig elfogadják a dalaink mondanivalóját.


- Akkor tehát a jövőben is maradnak a pozitív kicsengésű szövegek.

- Maradnak, bár mostanság komoly gondjaim vannak az írással. Egyszerűen úgy érzem, hogy már mindent elmondtam. Sőt, igazából a Hindsight című nótában kimondtam mindent, amit fontosnak érzek. Abban az egy dalban több minden van, mint amit más zenekarok lemezeken keresztül próbálnak meg kiadni magukból. Továbbra is hiszem, hogy a szeretet a mindenek felett álló erő. De ezt már annyian megénekelték. A Beatles, a U2, a Queen, a Radiohead vagy épp a Coldplay. Már elmondtak, elmondtunk mindent…


- És mi lehet erre a szövegírói válságra a megoldás?

- Per pillanat fogalmam sincs.


- Majd az idő megadja rá a választ?

- Muszáj lesz (nevet).

anathema7.jpg

- Két koncert DVD-t is kiadtatok, és mindkettőn egy nagy plüsskutya látható John dobcucca mögött. Miért kerültek oda az ebek?

- (nevet) Kabalák voltak. Amúgy emlékszem, az egyiket egy németországi benzinkúton vette. A parkolóban húzta maga után, és még beszélt is hozzá. „Gyere kutyuskám!”, és hasonlók (nevet). Csak egy kabala volt, semmi több. Azért a mostani turnén is történtek már vicces események. Például beírtuk az egész zenekart, a másik bandát meg a személyzetet a FIFA focis játékba, úgyhogy saját magunkat irányítjuk a Playstationön (mosolyog). Még Lee (az Anathema női énekese – a szerk.) is benne van a csapatban.


- És mi a te posztod az Anathema FC-ben? Támadó vagy?

- Nem, a középpályán ügyködök. A billentyűsünk, Daniel Cardoso a csatár. Ő portugál, úgyhogy neki a vérében van a gólszerzés (nevet).


(Fotók: Máté Évi)


Megosztás:
További hírek

2024. március. 28. csütörtök, 21:34

2024. március. 27. szerda, 21:01

2024. március. 27. szerda, 14:40

2024. március. 26. kedd, 13:10

2024. március. 25. hétfő, 16:45

2024. március. 25. hétfő, 11:34

2024. március. 24. vasárnap, 23:26

2024. március. 24. vasárnap, 18:54

2024. március. 23. szombat, 11:49

2024. március. 22. péntek, 12:58

Évfordulók

A mai napon nincs megjelenítendő évforduló!

tovább »
Hírdetés
Lájkolj :)

Toplisták
© 2010. by NETFORUM