Interjú a Dying Wish zenekarral
Dátum: 2000. szeptember. 16. szombat, 00:00 Forrás: ZeneFórum Szerző: Vaktor
Címkék: sztarinterjuk
A püspökladányi zenekar már több ízben is szerepelt a ZeneFórum oldalain. Ennek oka az, hogy lehetőségeink maximális kihasználásával próbálunk segíteni, nagyobb ismertséget szerezni a valóban tehetséges, fiatal magyar bandáknak. A Dying Wish pedig talán a zászlóvivője is lehetne ennek az új generációnak. Így hát a tagoknak nagyon sok fontos kérdést tettem fel, ők pedig kézségesen válaszoltak ezekre.
Úgy tűnik, végre beindultak a dolgok nálatok. Stabil felállás, jobbnál jobb hangzóanyagok, sok koncert. Ti is így érzitek?
Igen, pontosan így érezzük mi is. Soha nem voltunk ilyen erősek és tettre készek, mint most. A zenekaron belül nagyon jó az összhang, imádjuk amit csinálunk, és nagy várakozással nézünk az előttünk álló eseményekre. Az utóbbi időben rengeteg jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk más, hasonszőrű bandákkal, szakmai berkekben is nagyon jó visszhangja van ténykedésünknek és a visszajelzésekből ítélve a közönségnek is tetszik, amit csinálunk.
Ha a stabil felállásnál tartunk: Árva Péter miért is távozott a zenekarból?
Az utolsó együtt töltött időszakban Petiből már kiveszett a tűz, a zenekar iránti elkötelezettség, zenei izlése pedig teljesen más irányba tolódott, ami még nem lett volna baj, de már látszólag nem tudták izgalomba hozni az új riffek és dalok, amik a „Silent” Ep után születtek. Ilyen körülmények között már nem volt értelme a közös munkának. A válás egyébként teljesen baráti módon és közös megegyezéssel történt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a már előre lekötött bulin még ő játszott velünk (Gödöllő-Trafó), miközben az új gitáros már tanulgatta a proramot.
Hogyan találtatok rá Ács Sándorra? Minden akadályt sikeresen vett?
Barátaink, a Vale Of Tears révén már ismertük Sanyit régebben, tudtuk milyen képességű gitáros, és hogy milyen elkötelezettje ennek a műfajnak. Egyértelmű volt tehát, hogy őt keressük meg, nem is gondoltunk más lehetőségre. Teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mind emberileg, mind zeneileg a legmegfelelőbb ember erre a posztra. Szűk egy hónapja volt, hogy betanulja a programot és a második koncertje velünk már a Petőfi Csarnokban volt, a Summer Rocks fesztiválon. Tehát egyből a mélyvízbe került. Ma már teljes jogú tagja a bandának, reméljük még nagyon-nagyon sokáig.
A The Silent Horizon Ep-tek mekkora példányszámban fogyott itthon és a határon túl?
Pontos számadatokkal sajnos nem tudok szolgálni, de annyit tudok mondani, hogy egy underground bandához képest elég jó az anyag fogyása és fogadtatása. Tehát kölcsönös az elégedettség a zenekar és a HMP részéről is. A külföldi terjesztés most ősztől indul be igazán. A kiadó külföldi kapcsolatai révén elsősorban Németországba jut ki a CD. Ha jól tudom, akkor már Japánból is érkezett egy alacsony számú megrendelés. A kinti promó is a napokban fog igazán beindulni.
A lemezről ennyi idő után hogyan vélekedtek? Lenne olyan dolog, amin már változtatnátok?
Természetesen, hiszen ahogy más sem, mi sem lehetünk teljesen elégedettek. Mindig lenne min változtatni, tovább csiszolgatni az anyagot. Ránk ez hatványozottan is igaz, hiszen az Ep-t rövid idő alatt, szerény körülmények között rögzítettük. Azonban így is büszkék vagyunk rá, mert amit lehetett kihoztunk az anyagból. Bátran vállaljuk bárhol és bármikor.
Mi a helyzet a külföldi válogatáslemezekkel? Sikerül néhányra felkerülnetek?
Mivel nem igazán vagyunk még ismertek külföldön, így nem bombáznak minket túlságosan ilyen ajánlatokkal. Bár a múlt év folyamán érkezett két-három ilyen jellegű felkérés, de ezt sajnos anyagilag nem tudtuk vállalni, mert pontosan egybe esett a The Silent Horizon felvételeivel. Talán a jövőben lesz még lehetőségünk ilyen válogatásokon szerepelni. Megpróbáljuk nem kihagyni ezeket a felkéréseket.
Írtatok már új dalokat? Hiszen az EP igaz, hogy idén jelent meg, de már több, mint egy éve került rögzítésre.
Született már néhány új dalunk, de még ezek is képlékeny állapotban vannak. Igazából nem sok időnk volt még velük foglalkozni, de ősztől teljes erővel nekilátunk a dalszerzésnek. Az előttünk álló őszi turné után pedig egy jó darabig nem is akarunk mással foglalkozni. Stílusilag nem igazán fogunk változni, marad a „Silent”-el kijelölt irány, de annál még kidolgozottabb, húzósabb dalokban gondolkodunk. Marad a két ének sok vokállal, a durva gitárriffek, a rengeteg dallam és ezer ikergitáros rész, ahogy eddig is csináltuk. Egy igazi Metal albumot szeretnénk összehozni.
Az a bizonyos klip melyik dalra is készült? Sajnos még nem sikerült látnom sehol sem, szokták adni az adók?
A klip a The Valley című számunkra készült. A felvételek júniusban voltak, de a vágás és egyéb utómunkálatok miatt csak a napokban lett kész teljesen. Tehát ezért nem láthattad még sehol. Reméljük, hamarosan felbukkan majd néhány műsorban, de egész biztosan nem lesz agyonjátszva.
Mesélj a készüléséről. Nehéz volt a költségeket kigazdálkodni?
A püspökladányi Műv. Központban vettük fel a zenekari képeket és a rövidke sztori egy részét. A többit a város egy erdősebb területén. A sztoris szerepet az énekesünk, Gyuri játsza (megszégyenítve a „Barátok közt” szereplőgárdáját). Ez a történet a szöveg egy részének átértelmezett verzóját jelenítené meg (menekülés az élet tragikus jelenetei elől), több-kevesebb sikerrel. A klip nagyon kis költségvetéssel készült, hiszen felesleges nekünk egy nagyon drága felvételt készíteni, ha úgysem adják le sokszor a TV adók.
Már elkezdődött az őszi turnétok az Aebsence és a Kaotika társaságában. Mit vártok ettől a koncertsorozattól? Hogy sikerült az első két buli (Wigwam, Szeged)?
Igazából október 7.-én kezdődik a turné a mosonmagyaróvári bulival. Sajnos a szeptemberi Metal Hammerben megjelent turnéidőpontok jelentősen módosultak az utóbbi napokban, így már lapzártáig nem tudtuk jelezni ezek változását. A szeptemberben elmaradt bulik későbbi időpontokban meg lesznek tartva, a honlapunkon már a javított dátumok szerepelnek. A Wigwamos buli nagyon király volt, itt az Evensong vendégeként léptünk fel. Köszönet nekik.
Püspökladányt miért hagytátok ki az őszi fellépések közül?
Otthon már nincsenek meg a feltételek egy jó koncert lebonyolításához. Nincs egy értelmes terem vagy kocsma, csak magas terembérlet ellenében, így nem tudjuk kigazdálkodni a bulit nullára. A legutóbbi hazai koncertünk is óriási bukta volt. A másik dolog, hogy a város méreteihez képest borzasztó kicsi az érdeklődés a Metal bulik iránt. Tehát amíg nem változik a helyzet, nem lesz püspökladányi buli.
Mely számokat szoktátok nyomni a bulikon? Vannak-e feldolgozások, amiket szívesen játszotok?
A The Silent Horizon megjelenése óta főleg ezeket a dalokat játszuk, két-három Twilight demós szerzeménnyel vegyítve. Feldolgozásként régebben az Amorphis In The Beginningjét, újabban egy régi Deep Purple nótát a Perfect Strangerst, vagy egy másik Amorphis dalt, az On Rich And Poort szoktuk nyomni. Lehetséges, hogy a jövőben egy újabb dalt is betanulunk az egyik közös kedvencünktől, de még semmi sem biztos.
Magyarul nem adjátol elő dalaitokat?
Ezen még nem igazán filóztunk, de nem hiszem, hogy a jövőben változtatnánk ezen. A kűlhoni érvényesüléshez elengedhetetlen az angol nyelv használata, és úgy érzem itthon is elfogadnak így bennünket.
Van-e kilátás egy külföldi turnéra? Vagy ez még túl korai lenne?
Most még ilyen jellegű turnéra nincs kilátás, de ha minden jól megy, talán jövőre kijutunk néhány klub koncert erejéig. Mindez a jövő titka. Egyelőre elsősorban Magyarországon szeretnénk nevet szerezni magunknak, és ha már biztos lábakon állunk itthon és van kellő koncertrutinunk, akkor jöhetnek a külföldi koncertek.
A Dying fanzine készítésében minden tag aktív? Rajtatok kívül mely bandákat mutattátok már be?
Az első két fanzine nagy részét én írtam és állítottam össze, és egy ismerősünk szerkesztette újság formátumra. Moldoványi Jani a kettes ’zine-ben olvasható Fürgerókalábak interjú készítésében segített. A most készülő harmadik számot már én szerkesztem otthon, remélem hamarosan elkészül és újra lehet olvasni a Wishstory folytatását.
Mivel foglalkoztok a zenélés mellet? Jut elég idő a zenekarra?
A zenekar többsége dolgozik, Jani polgáriszolgálatos katona, Ács Sanyi pedig főiskolára jár. Legtöbbször össze tudjuk egyezteni a zenéléssel (van amikor nagy nehézségek árán), de ha valaki nagyon akarja mindig tud időt szakítani kedvenc elfoglaltságára.
Mi az, amit még szeretnétek elmondani a ZeneFórum olvasóinak?
Mindenkit szeretettel várunk az őszi turnénkon, reméljük nagyon jó bulikat fogunk csinálni együtt. Köszönet mindenkinek, akik eddig támogattak bennünket, azzal, hogy lejöttek a bulijainkra, megvették a kazettánkat, CD-nket. Végül köszönet neked az interjúért és a lehetőségért. METAL FOREVER!
További interjúk
A hírgyűjtő konténer/kategória nem tartalamaz tartalmakat.
Évfordulók
Hírdetés
Lájkolj :)
Toplisták